Az élet kapujában

Hasonló írások erről: Tudatosság | 0
Facebooktwittergoogle_plusyoutubeinstagramFacebooktwittergoogle_plusyoutubeinstagram

Anyák napjára egy régi barátnak…

doragyula_az_elet_kapujabanÉletek, lelkek, nap, mint nap jönnek és mennek, érkeznek és távoznak szüntelen és szakadatlan… Minket mégis csak akkor érint meg ez a felfoghatatlan erő, ha velünk történik, ha mi éljük át, ha ott vagyunk, ha látjuk, halljuk és érezzük. Ha karnyújtásnyi távolságra kerül tőlünk és tapinthatóvá, szagolhatóvá válik az élet hihetetlen misztikuma. Megszületik a semmiből és eltűnik ugyan ott. Mind a két esemény ugyan annak a hihetetlen, szívbemarkoló dolognak a része, amit úgy hívunk ÉLET… Kár, hogy a közte lévő napok és percek sokszor olyan dolgokra fecsérlődnek, amelyek megmérgeznek mindent, mert nem látunk rá a lényegre, az ÉLETre…

Mégis mikor megjelenik, egyszer csak a földre száll, felsír és egy kisbaba szemében tükröződni látjuk, akkor valami olyan dolgot élünk meg, amit előtte soha nem tudtunk átérezni. Soha, semmi nem lesz ugyanaz attól a naptól fogva, mikor az a kicsi LÉLEK ránk nézett. Talán már érted… Érzed… Ez Neked szól. Valahogy megfordul a világ. Érezted? Hát persze… Most érzed, érted, éled… Ez az érzés az, ami soha nem fog megváltozni benned. Ott fogsz állni nap, mint nap és nézed azt a gyönyörű kis szemét, ami elvarázsol, amiben látod önmagad, amiben benne van minden, ami fontos, amiért meghalnál dalolva, ha csak egy szóval kérik akkor is. Mától minden más lesz… Célok, értelmek, értékek. Látod majd a nevetése színét, érzed majd az érintése illatát, és éled majd a könnyei fájdalmát. Mától minden más lesz…

Akivel ez megtörtént, az érti és már Te is érted.

Most, hogy hozzád is megérkezett az a kicsi LÉLEK, akivel régen megegyeztél ebben a nagy-nagy feladatban, hogy megtanítjátok egymást rengeteg mindenre. Most átélheted a szeretet és a félelem, a boldogság és a fájdalom legnagyobb hullámait. Sok mindent tanulsz meg magadról. Csak figyelj! Tudom sok csodát és varázslatos dolgot éltél már át, de ha most megállsz egy pillanatra, tudod, hogy semmi volt. Minden, ami eddig valami volt, az semmivé lesz…

Én a mai napig, ha leülök és nézem őket, nem értem, hogyan történhetett meg, hogy egyszer csak itt voltak. Ámulok a természet végtelen csodáján… Tedd Te is ezt és évek múlva is legyen erre a csodára napi egy perced, hogy csak ülj és elfuthassa közben a szemedet a könny… Nincs más, mi ehhez mérhető. Nem kell semmi csak egy perc csoda és egy perc emlékezés a mai napra. Hidd el, akkor boldog leszel, legyen körülötted bármi is akkor.

Ha hazaviszed őket, köszönd meg! Nem tudom kinek, de tedd meg! Most talán érezni fogod, hogy van valami, ami nem mérhető semmivel. Hogy aztán, hogy lesz majd…? Ha azt hiszed tudod, most már tudhatod, hogy nem tudhatod… Semmit nem tudhatunk előre. Legalább is a lényegüket nem értjük, az biztos. Majd ott állsz, mint most és azt mondod „Nem értem… Hát ez hogy? Honnan? Mikor?” és csak nézed, ahogy kinyílik, kivirágzik, néha megölel, rád nevet és szalad tovább. Mert az ő útjának Te vagy a kezdete és ő előre néz majd, a Tiédnek pedig ő a vége… mert Te is előre nézel…

És akkor, ha néha-néha hagysz egy pillanatot és csak nézed ezt a csodát, akkor megérted mi a végtelen, mi a szeretet és azt, hogy az ÉLET a pillanatban ÉL. Nem a holnapi osztályzatban és nem a tegnapi kudarcban. Abban a pillanatban, amit most érzel, amit holnap fogsz, ha rád néz, ha megérint. Már más lesz szaladni a „nagyon sürgős, fontos” dolgok után.

Szeresd Őt nagyon mert Ő lesz a legnagyobb szerelmed. Ne akard, hogy ilyen vagy olyan legyen, csak szeresd és álmodd belé mindazt, ami szépet, jót, s csodát csak álmodni tudsz Neki. Ő, Ő lesz és nem a Te folytatásod. Szeresd akkor is, ha hűtlen. Meglásd, visszajön… Csak szeresd, és csodáld. Nem azért, mert ilyen vagy olyan. Szeresd, azért mert Téged választott…

Kívánom Neked, hogy ha egyszer eljő az a nap, mikor Te indulsz majd útra, ott álljon melletted és ugyan olyan szeretettel fogja kezed és ugyan úgy sírjon, mint Te most…

Mert ha így lesz, akkor mindent jól csináltál… A többi úgysem számít…

Om Mani Padme Hung

 

Dora Gyula

Köszönöm, hogy erre jártál…!
_/\_

 

Ha szeretnél az ismerőseid között tudni, akkor nyugodtan jelölj be. Megtisztelsz.

Ha tetszett amit írtam, hálás lennék, ha egy kattintással jeleznéd ezt nekem a LIKE gombon. Nekem ez sokat jelent…

Ha az Ébredések facebook oldalán csatlakozol hozzánk, olyan írásokkal is kapcsolatba kerülhetsz, melyeket itt nem teszek közzé.

 

Ha szeretnéd, hogy elküldjem neked a következő írásaimat, vagy értesülj a programokról, kérlek kattints a gombra. Nyugodj meg! Adataidat senki más nem látja vagy kapja meg és egyetlen kattintással bármikor leiratkozhatsz.

 

Olvasnék még tőled

 

 

Facebooktwittergoogle_plusmailFacebooktwittergoogle_plusmail

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.